2010. szeptember 23., csütörtök

Kristóf szülinapja

Szept. 11-én szombaton tartottuk Kristóf 4. szülinapját. Annyira durva, hogy már 4 éves!!!!! Nagyon telik a idő
Anyuék és Feri is eljött a barátnőjével, Reginával. Csináltattam egy nénivel joghurt tortát, a tetején Verdás ostya volt, volt tűzijáték, és 4 szál gyertya, a vacsi jól sikerült, a torta finom volt és mindenki jól érezte magát.
Kristóf kapott egy Lego Heros figurát, ami még nem igazán való neki, de ő már régóta azt mondja, hogy szeretne ilyen robotot, mert a tv-ben látott ilyet. A fiúk elő név- és szülinapi ajándékot kaptak, (az egyenlőség nevében) 1 búgócsigát és 1 dínós fakirakót. Mindhárom játék nagy sikert aratott, de biztosan hamarosan a többi közé fog kerülni a polcra.
Hamarosan pedig a fiúk következik, kb. 3 hét múlva!!!!

Egyházi ovi

A sógorom a múltkor behozott a boltba egy jelentkezési lapot, mellyel a jövőre induló ref. egyházi oviba lehet jelentkezni. Hú kemény dió!!!
A fiúk ugyanis meg vannak keresztelve,de annyira nagyon nem vagyunk vallásosak. Kristóf jár hittanra, volt hittanos napközis táborban is a nyáron, és most is fog menni az ovis hittanra, mert úgy gondolom, hogy a hittan az alap tudás része, játékosan ismerkedik meg Istennel, Jézussal és a történésekkel. Aztán később majd eldöntheti, hogy akar-e mélyebben megismerkedni a vallással, ugyanígy a kicsikkel is így szeretném.
Beszélgettünk Zolival, hogy mi legyen és nagyon arra hajlunk, hogy nem adjuk egyházi oviba őket, mert Kristóf nagyon szeret a mostani ovijába járni, jó fejek az óvónők és igazán értik a dolgukat, és én is szeretem őket. Ne akarom megzavarni az új ovival és itt is ismerkedhet a vallással, meg még most indul ez az egész, pontosan még nem is lehet tudni, hogy hogy alakul majd. Nem tudom.........., majd lesz valahogy, még van időnk átgondolni.......

Betegség, bölcsi, ovi

Az elmúlt hetekben megint volt egy kis betegeskedés, kis bölcsibe járás is, de Oli már megint köhög egy kicsit és folyik az orra. Tegnap elvittem a dokinőhöz, mert Lenke néni mondta, hogy nagyon folyik az orra Olinak és alvás idő alatt is sokat köhögött. A dr.nő azt mondta, hogy nem vészes, szerinte mehet bölcsibe, írt fel köhögéscsillapítót, amit beadtam neki és az aloe verás vitaminból tegnap 3-at is kapott, persze dugiba,mert a többinek is kellene, itthon alig köhögött, az orra az viszont megindult, éjszaka tök jól aludt, egyszer sem köhögött. Reggel köhögött egy kicsit, de nem vészes, és vittem őket, nagyon kíváncsi leszek, hogy délután mit fog mondani Lenke néni.
Korábban történt, pénteken, hogy reggel elvittem őket, csinálom itthon a dolgom és csörög a telefon. Eszter néni volt, hogy elfogyott a pelus a fiúknak, és tudnék-e vinni. Tök ciki volt, mert vinni akartam, de a nagy reggeli kapkodásba itthon hagytuk, oké elvittem a pelust, nem vettek észre a fiúk. hazajöttem és kb. 1 óra múlva megint jön a tel., hogy Olinak nagyon megy a hasa, büdös, úgyhogy valami vírusos dolog, hipp-hipp hurrá!!! gondoltam, nem igaz, hogy már megint összeszedett valamit, na rohanás érte, őt akartam hazahozni, éppen megebédeltek már, Lenke néni kihozta Olit az öltözőbe, de nem is mondta, hogy anya jött. Mire Olit felöltöztettem, jött Lenke néni Zsombival, hogy sír és keresi Olit, pedig amúgy nem is szoktak együtt lenni, de gondolom szétnéznek megvan a tesó, és akkor minden oké.
Úgyhogy haza kellett hoznom mindkettőt és elmentünk orvoshoz. Felírta a szükséges dolgokat, de szerencsére nem kellett, mert azután nem ment a hasa, és egyik sem kapta el, hétfőn még itthon voltak, igaz akkor meg már Kristóf volt beteg, őt egész hétre kiírta a dokinő, mert csúnya torokgyulladása volt, a kicsit pedig mehettek bölcsibe. Annyira brutál ez a betegség, egyszer egyik, aztán a másik, na ha mind a három, akkor meg aztán nagyon rossz!!!!
Remélem ez a vitaminkészítmény segíteni fog!! Majd kiderül.
Amúgy apunak is vettem dolgokat, mert sajnos baja van a prosztatájával és reményeim szerint ez segíteni fog neki.

2010. szeptember 4., szombat

És még mindig a bölcsis, ovis napok

A hét elég jól telt, pénteken Oli már a cipőcsere után, míg én a Zsombiét cseréltem, ő már egyedül bement a csoportba, és mire az ajtóig elvittem az én kis drága, és nagyon síró Zsibikémet, Oli vigyorgott a babakonyhában a többi gyerek között. Szóval Zsombinak nehezebb, ő minden reggel sír és már itthon is nyüszizik, mert tudja, hogy megyünk.
Most már Kristófot viszem először oviba, így csak 1szer pityeredett el, hogy jöjjek érte nagyon gyorsan, de tényleg. A fiúk addig a kocsiban várnak, így nem kell őket ki és betenni az autóban, most úgy gondolom, hogy így jó lesz, de majd meglátom.
Délután Kristófért megyek először és úgy együtt a fiúkért. Pénteken elég későn indultam el, és az én két kicsi fiam volt már csak a bölcsibe.
Eszter néni valamelyik nap mondta, hogy a fiúk nagyon ügyesek, jól viselkednek, könnyen és jól alszanak, és az étvágyukkal sincsen gond, azt mondta, hogy tökfőzi volt és ezek a fiúk annyit ettek!!! Nem válogatnak, eddig még mindent megettek. Annyira büszke vagyok rájuk!!! az én nagy fiaim!!!!
Zsombi amúgy mostanában annyira anyás, ma is csak úgy csimpaszkodott belém, majd lehúzta a nadrágomat, alig tudtam megfőzni a mákos tésztát reggel, de szerintem azért volt, mert tudta, hogy aztán megyek dolgozni. Ma Erzsike néni jött, néha jön, mert nem szeretném,ha a fiúk elfelejtenék, mert sose lehet tudni, hogy mikor lenne rá szükség.

2010. augusztus 30., hétfő

Újra az oviban és a böcsiben

Ma reggel a fiúk már 1/4 6 után átvándoroltak a szobánkba, pedig nyugodtan aludhattak volna.
Készülődtünk az oviba, bölcsibe. Zsombi már itthon rosszul volt mikor mondtam neki, hogy megyünk, Lenke néni, Eszter néni, anya megy dolgozni, stb..... Először a Dózsa oviba mentünk, mert vittem a Kristóf igazolását, és el kellett hozni a bentijét és az ovizsákot, a kicsik is jöttek velünk, aztán mentünk a bölcsiebe. Oli még nem is volt vészes, de Zsombi már a cipőcserénél elkezdett nyüszizni. Bekísértem őket, akkor már mindketten sírtak, sőt Zsombi levágta magát a földre. Fú, brutál volt látni őket.
Aztán vittem Kristófot a megszokott ovijába, de ő is elkezdett pityeregni, hogy menjek értem majd időben, meg gyorsan.
Ez a mai nap nagyon rosszul kezdődött, remélem ha megyek értük azt fogják mondani, hogy nem volt gond a gyerekekkel.

Betegség, itthon és a hétvége

A múlt hetet itthon töltöttük, a fiúk is és én is, mert hát ugye ki lenne itthon velük.
Közben itt a suliszezon is, csak több a vevő. Kedden pl. a gyerekekkel mentem be Debrecenbe áruért, mert máshogy nem tudtam megoldani, igaz 2 helyre mentem és le volt beszélve előre, úgyhogy nem töltöttem sok idő a nagykerbe, ők meg az autóban ettek, könyvet nézegettek, szerencsére nagyon ügyesek voltak, jól bírták a dolgot, de ha nem muszáj akkor soha többé nem csinálok ilyet.
Szerdán visszavittem a dokihoz a fiúkat, de még nem voltak teljesen egészségesek, ezért egész hétre kiírták őket. Pénteken jött Erzsike néni, így már én is tudtam jönni a boltba dolgozni, nagyon rossz volt, hogy nem lehettem itt.
Szombaton délelőtt jött Andi és megnyírta az egész családot. Oli nagyon sírt, Zsombi pedig olyan ügyes volt, egy kukkja se volt, amíg levágta Andi a haját. Dél körül indultunk be Debrecenbe, mert most volt Lajcsi szülinapja és Klaudia meglepetés ebédet készített, és meghívott minket is, mi is a meglepi részei voltunk. Jót ettünk, jót dumáltunk, kb. fél 6 körül értünk haza, olyan jó volt kettesben elmenni, és a gyerekek nélkül jól érezni magunkat, többször is kellene, mert nagyon jól esett mindkettőnknek.
Vasárnap reggel mentünk Csegére, mert ganéztak apuék a birkák alól, persze Kristófnak a trágya közelében kellett lennie, apu megkereste neki a kis villát és ő is dobálta a trágyát. Azt mondta, anya olyan jó volt szarozni!!! :) Később elmentünk anyósomhoz, aki természetesen nem volt otthon, aztán Erikáék és délután Juliskáék, tök jól eltöltöttük a napot.

2010. augusztus 27., péntek

2. hét a bölcsiben

Aug. 16 Hétfő: 10-re mentünk és azt mondták a gondozónők, hogy megpróbálják, hogy ebédeljenek a fiúk, úgyhogy olyan 3/4 12 körül menjek értük. Mikor odamentünk kint voltak és sírtak hogy eljöttem. Nagyon rossz érzés, de tudom, hogy nem sírnak sokáig, ez volt Erzsike nénivel is,sőt néha még mostanában is van ilyen, pedig már több mint 1 éve jár hozzánk.
A fiúk ügyesek voltak, bementek a többiekkel és ettek is, tök jól, önállóan. Megmutatták nekik az ágyat is, mert a többiek már készülődtek a lefekvéshez.
Aug. 17.: 1/2 10-re mentünk, még bent voltak a gyerekek, felvettük a benticipőt, ügyesen leültek a kispadra, ahol a cipőt húzzuk, megkeresték a szekrényüket, olyan jó volt látni őket, hogy tetszik nekik a dolog. Nagyon lelkesen mentek be a csoportba, nem volt sírás.
1/4 1-re mentem, mert mondták,hogy megpróbálják az alvást is, mire mentem Zsombi már el is aludt, Oli is szépen feküdt, igaz mocorgott, (kicsit bekukucskáltam az ajtón), de később elaludt.
Elkérték a számomat és mondták, ha esetleg felkelnek és nyűgösek, akkor hívnak, hogy menjek értük, ha nem akkor 1/2 3 körül menjek. Nem hívtak, jól aludtak a fiúk, még várnom is kellet rájuk, 3 után jöttünk el a bölcsiből.
Aug. 18. 9-re mentünk, be a csoportba, ügyesen vettük fel a bentit, tudták,hogy mi hol van, le kell ülni, szépen bekísértem őket, semmi búcsúzkodás és már el is jöttem. Szerencsére nem sírtak, később is jól érezték magukat, játszottak, ettek, aludtak, 3kor mentem értük, minden okés volt.
Aug. 19. Csüt.: 1/2 9-re mentünk még reggeliztek a gyerekek, így ők is kaptak kaját. Olira adtam először a bentit, és míg Zsombira adtam addig ő már be is ment a csoportba, Zsombi is csak úgy szaladt be, de visszahőkölt, gondolom rájött, hogy én nem megyek. Nem sírtak. minden rendben volt. 3ra mentem értük.
Ez eddig tuti jól ment, csak közben Oli elkezdett köhögni, folyni az orra és mindketten csipásodtak, ha meg vannak fázva általában váladékozik a szemük. Vettem C vitamint, lándzsás utifű szirupot, de sajna nem sokat ért, mert szombaton Olinak 39 fokos láza lett, hányt, köhögött, és az ügyeletre is elvittem, antibiotikumot kapott. Szombat éjszaka Zsombi is lázas lett, Kristóf pedig hétfőn lett lázat, úgyhogy 3 beteg gyerekkel elindultam a dokihoz. Hát nem volt semmi.Valami vírusos dolog van itt mostanában, több gyereken is kijött ez a dolog. úgyhogy itthon maradtak a fiúk, szerdán visszamentünk, de még nem tökéletesek, úgyhogy majd hétfőn viszem őket, Kristóf már a Szigetkerti, megszokott oviba megy,a kicsik pedig a bölcsibe. Jaj, nem tudom milyen lesz majd, Zsombi emlegeti Eszter nénit és Lenke nénit, de tuti, hogy lesz sírás megint.
Sőt Kristóf már elkezdte,hogy majd ebéd után menjek érte az oviba, nagyon megviselte ez az oviváltás, és hogy itthol voltunk együtt, remélem nem lesz gond vele.

Bölcsis beszokatás és az első napok

Megpróbálom összesíteni az első bölcsi napokat. A bölcsi még mindig nincs tökéletesen kész, a hátsó udvarrész le van rekesztve, a tetőn még nem voltak cserepek, itt-ott hegesztenek, de állítólag aug. 31-re kész lesz.
Aug. 9. Hétfő: 10-re mentünk, a gyerekek kint voltak az udvaron, a fiúk először csak engem öleltek, de aztán homokozta, sétáltak, felfedezték az udvart. Jól érezték magukat. Megismerkedtünk Lenke és Eszter nénivel, akik a gondozónők lesznek, első benyomásom jó volt, mindketten szimpatikusak.
Aug. 10. Kedd: 10-re mentünk és 20 percre otthagytam őket. Elsurrantam nem vették észre. Nem sírtak, észre se vették, hogy elmentem. Megkaptuk a jelünket, lapát és katicabogár, hát lehetne jobb is, de a választhatók közül ezek voltak a számomra szimpatikusak.
Aug. 11. 10-re mentünk és 1 órát hagytam ott őket, most volt sírás-rívás, de kis idő után megnyugodtak és szépen játszottak, Zsombi egyszer mondta, hogy anya, de nem sírtak.
Aug. 12. 10től voltak 1,5 órát, megint kicsi sírás, de hagyták magukat megvigasztalni, ügyesek voltak.
Aug. 13. péntek, esett az eső ezért bent voltak a csoportban, ahol még nem is voltak, ezért én is maradtam velük fél órát, már tudták,hogy el fogok jönni ezért sírtak is egy kicsit, de aztán együtt nézegettük a játékokat, és megnyugodtak, mikor eljöttem nagyon sírtak, még kint az autónál is hallottam a hangjukat. 3/4 12 körül mentem értük, a gyerekek már ebédeltek, de ők nem ültek le közéjük, játszottak. És nagy mosollyal az arcukon szaladtak hozzám, mikor mentem értük. ügyesek voltak, ezt mondták a gondozónők.

Közben Kristóf a Dózsába jár és nem szeret ott lenni,őt is mindig haza kellett hoznom délben, mert azt mondta,hogy ő utánozza a kicsiket, és ha ők majd ott alszanak akkor ő is ott alszik az oviban. Csúcs ez a kispasi, olyan érzékeny, hogy nagyon, lehet azért mert első gyerkőc....?

2010. augusztus 6., péntek

Szoboszló, Bölcsi, fürdés, stb....

Szombat délután elmentünk Szoboszlóra, na azért nem fürdeni, csak egy kicsit kimozdulni, mostanában sehol sem voltunk. Mindig van valami, meg a 3 gyerekkel elindulni!!! Szóval sétáltunk, ámulva nézték a szökőkutat, jót játszottak a játszótéren a fürdő előtt, bementek az ugrálóvárba, Zoli is mert a kicsik nem tudtak felmászni a csúszdához, de nagyon élvezték. És nekünk is jól esett már kimozdulni és nem a mindennapi dolgokkal foglalkozni. Sajnos a fényképezőt itthon hagytam, úgyhogy nem tudtam megörökíteni az eseményeket.



Vasárnap végre fürödtünk a medencében, amit Laciéktól kaptunk, amit kicsit foltozni kellett mielőtt használtunk, de nagyon jó, csak az a baj, hogy elég sok vizet kell beleengedni, hogy jó álljon a medence fala, a fiúk meg még nem találkoztak ennyi vízzel, de nem volt semmi gond. Kristóf nagyon élvezte, Zsombi az úszógumival csak úgy jött-ment, néha elhasalt a vízen, de nagyon élvezte, Oli persze hallani se akart az úszógumiról, ezért rá nagyon kellett figyelni, ő csak úgy sétálgatott és le akart ülni minden áron, de hát akkor elmerült volna!! :) Nagyon édesek voltak.


Hétfőn bementem a bölcsibe és már befelé menet láttam, hogy itt 1 gyerkőc sincs. A vezető azt mondta, hogy a gyerekek a szomszédos oviban vannak, és ha akarom, akkor vihetem őket másnap, de Icus is azt mondta, hogy ő akkor vinné a kicsiket, ha az állandó helyükön kezdik a bölcsit, az oviba nem vinné, én is így láttam, ezért úgy döntöttem, hogy majd jövő héten, azaz 9-én megyünk, 10 órára kell mennünk, 1 órát együtt eltöltünk.
Hétfőn volt anyu, de a többi napon nem tudott jönni, ezért most Erzsike néni van egész nap a fiúkkal.

2010. július 30., péntek

Végre jó idő!!

Tegnap délután már jó idő volt, úgyhogy a fiúkkal is ki tudtunk jönni. Zoli este lenyírta a füvet, addig mi bent voltunk, én készítettem a mai kaját a fiúk meg játszottak, vittem be kifestőt és színeztek, Kristóf nagyon ügyesen, Oli össze-vissza firkálta a lapot, ami zavarta ám Kristófot, Zsombit pedig egyáltalán nem érdekelte a dolog. Később kimentünk az udvarra játszani, aztán átjött Pepe és Klari is, később pedig Vanda és Marcsi, jó kis csapat jött össze. Motoroztak, homokoztak, jól elvoltak a gyerkőcök. Aztán átmentünk Pepéékhez megnézni a kiscsibéket, amit a gyerekeim nagyon szeretnek. Zsombi simán kivette őket a dobozból, Oli persze hozzá se nyúlt, ő így van a kutyával is, fél tőle, általában fel kell venni, ha átmegyünk a szomszédba.
Éjszaka jól aludt mindenki, Zsombi sem kelt fel hajnalban. Ma van az utolsó nap az oviban Kristófnak, aztán szünet. Egy hetet itthol lesz, aztán pedig megy egy másik oviba. Tegnap beszéltem Icussal, a Kristóf óvónőjével, aki felhívta az bölcsit és a nagyfőnökasszonyt, Zsuzsát, és azt mondta, hogy teljesen nem lesz kész a bölcsi, de 1-2 csoport igen, mert fogadni kell a gyerekeket és ha én úgy látom, hogy a körülmények jók, akkor vigyem a fiúkat, mert aki dolgozik, annak fel kell venni a gyerekét, és hivatkozhatok rá is meg Zsuzsára is. Úgyhogy remélem jónak fogom látni a helyzetet hétfőn és kezdhetjük a bölcsit. Nagyon izgulok,hogy mi lesz!! Amúgy is ez a hónap kész káosz lesz szerintem, itt a bölcsi, a szokatás, Kristóf 3 hétig más oviba jár majd, jönnek a suliszezonra vásárolni, mennem kell áruért, és megszervezni a gyerekek el és hazavitelét. Szép kis program! De minden okés lesz!!! Ügyesen kitaláljuk a dolgokat és minden megy, mint a karikacsapás.

2010. július 28., szerda

Még mindig esik és hideg is van!!!

Az idő még mindig vacak, a fiúk pedig nyűgösek, annyira szeretnek kint lenni, de állandóan esik, néha csak kicsit, néha meg aztán nagyon. és hogy milyen hideg van, a fiúkra ismét ráadtam a pizsi alsót és a felsőt is, eddig csak bodyban aludtak, és elővettem a vastagabb plédet. Csúcs, hogy ez van júliusban!!!!
A múlt éjszaka elég jól telt, igaz Zsombi hajnalban meglátogatott minket és közénk feküdt, kicsit aludt, majd 1/4 6-kor ő úgy gondolta, hogy itt az ideje az ébredésnek és mászkált, meg dumált. Kristóf 6 körül ébredt, Oli aludt a legtovább.
Ma vittem árut az egyik suliba és a bölcsi előtt mentem el, hát mit nem mondjak elég rosszul néz ki, munkások mindenfelé, a tető nincs kész, ponyva van rajta, szóval nem tudom, hogy mehetünk-e a jövő héten a fiúkkal. A boltban volt egy anyuka, akinek bölcsis a kicsije és ő azt mondta, hogy szerinte megkezdődik rendesen a bölcsi, na mindegy majd hétfőn kiderül. Én szeretném ha már kezdenénk, de hogy mi lesz?
Ma zárás után készülünk Csegére. Zoli találta ki, hogy menjünk át anyuékhoz, mert már régen voltunk, a fiúknak is jót tesz a levegőváltozás, meg a tesóm is itthol van most. Remélem jó lesz majd, mert nem sok időt tölthetünk ott.

2010. július 27., kedd

Esős napok!!!!!

Sajnos már megint esik, napok óta!!! Ez borzasztó!! A fiúk meg vannak veszve idebent, Zsombi állandóan mondja menni, menni, és üti az ajtót.
Mostanában az éjszakáink megint nem jók, tegnap is Oli átjött és ordított, alig tudtuk megvigasztalni, ivott, 2szer megcsinálta ezt és végül adtam neki nurofent, mert gyanítom, hogy jön a foga, pár napja is nyűgös volt és ömlött a nyál a száján. A gyógyszert bevette és aztán szépen el is aludt, de ott volt még Zsombi is, aki szintén 2szer felébredt az Oli sírása miatt. Ő végül, néhányszori oda-vissza sétálás után a mi és a gyerkőcök szobája között, a mi ágyunkba kötött ki és ott is aludt. Mikor átjött Zsombi már nem voltam magamnál és inkább odavettünk magunk közé, totál fáradt voltam. Reggel 6 óra 10-kor ébreszt a telóm, de kinyomtam és majdnem 7 óra volt mire ki bírtam mászni az ágyból, nagyon vacak éjszakánk volt. Kristóf ő jól aludt, nem vett észre semmit az éjszakai eseményekből.
Zoli is itthol van ma is és tegnap is.
A bölcsi teteje vajon elkészül? Remélem igen, de esik, hogy csinálnák? Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit mondanak jövő hét hétfőn a bölcsibe, mert én már készülök, hogy kedden megyünk a fiúkkal. Jaj, nem tudom mi lesz. Olyan jó lenne, ha minden a helyére kerülne és menne a maga útján, de mikor simul ki a helyzetünk? nem tudom. Egyszer majd csak okés lesz minden.
Zsombi tegnap megevett 1 nyers ubit, tök édi, ahogy mondja obi, obi, nagyon szereti a görög és a sárgadinnyét és a főtt kukoricából is rendesen evett a hétvégén. Oli persze egyiket sem eszi meg, csúcs egy csávó, nem kell neki a gyümölcs, de ha le van reszelve pl az alma azt megeszi. Nem tudom miért alakult így, mert amúgy ügyesen eszik, kanállal is és megrágja az ennivalót.

2010. július 20., kedd

Az elmúlt napok eseményei

A hétvégén, szombaton eljöttek hozzánk Nagy Jocóék Sámsonból, sokszori halasztgatás után végre összejött a találka. Sütöttem finom lángost, vettünk dinnyét, ők hoztak még jégkrémet is,
úgyhogy habzsi-dőzsi volt!!! Jöttek a csajok is, jót játszottak a fiúkkal, szerencsére nem volt balhé köztük, tök jól elvoltak, mi pedig tudtunk beszélgetni.
Vasárnap Zoli melózott, én itthon voltam a fiúkkal, délelőtt már nem volt olyan hőség, jó volt kinn lenni, de aztán jött egy kisebb vihar, úgyhogy be kellett mennünk. Zsombikám úgy fél a mennydörgéstől, kint is játszottak és ahányszor dörgött, mindig szaladt oda hozzám és mondta, hogy dörög, nagyon nem szereti!! Anyuék nem jöttek.
Hétfőn anyu jött a fiúkra vigyázni, a boltba pedig a szomszéd srác ugrott be, mert én áruért mentem Debrecenbe. Sikerült bevásárolni nagyjából. Ami a fiúknak a legfontosabb volt, vettem még két motort, mert van egy és általában veszekedni szoktak, hogy ki üljön rá, úgyhogy most már van 3. Persze abból viszont gond lett, hogy az egyik zöld, a másik kettő pedig szürke és mindenki a zöldet akarta este mikor kint voltunk. Borzasztó, hogy mindig van min veszekedni nekik, de végül minden elsimult és szépen játszottak, később kihoztam az alagutat nekik, akkor mindhárom bújkált benne, jól elvoltak, közben én a virágoskertet gyomláltam, később leszedtük még a málnát, sajnos már nem sok van rajta. Zsombi imádja, kétpofára tömi befelé, leszedi a bokorról és úgy, nem örülök neki, de bio, csak az eső érte. Oli azt sem szereti, sajnos ő ilyen nem igazán eszi a gyümölcsöket, még csodálkoztam is, mert a dinnyét kóstolgatta, hogy este ettünk.
Zoli későn jött, mi már vacsiztunk és készülődtünk a fürdéshez.
Az éjszaka elég jól telt, igaz Oli ma is felébredt 4 körül és nem akart visszaaludni, se az ágyában, se a miénkben, végül 1/2 6 körül köztünk elaludt, nemsokkal utána Zsombi már kelt is, úgyhogy megint elég vacakul aludtam.
Kristófot kelteni kellett, mostanában tök jól alszik, és készültünk az oviba. Még 2 hetet jár, aztán 1 hét szünet, pont akkor amikor a kicsikkel kezdjük a szokatást. Aztán megy 3 hetet a másik oviba, a 3. utcára.

2010. július 16., péntek

Homok az udvaron!!!!!





Már egy ideje tervben van, hogy kellene a gyereknek homokozó. Anyuéknak volt egy nagy farönkjük, amit elvágattunk 4-felé, Zoli megmunkálta lefestette, anyu is festette egy sorral, mert ő még nálunk is jobban akarta, hogy legyen már végre homokozó. Zoli hozatott homokot, amit a betonra borított a fuvaros. Este már a fiúk annyira ki akartak menni homokozni, hogy engedtem nekik, ( a homokozó még nem volt összerakva).
Annyira élvezték, hogy nagyon, olyan jó volt látni őket, először csak óvatosan ismerkedtek a homokkal, a végén meg már fetrengtek benne, főleg Zsombi, annyira élvezi a homokot, de ő mindig is a földet túrta, szedte a virágoskertből, a füvet tépkedi, csúszik-mászik a fűben, földön, betonon. Este kint vacsiztunk, úgy ettek homokos testtel, igaz, hogy a kezüket, arcukat megmostuk, de nem sokat ért, mert dörzsölgették a testüket. Vacsi után még játszottak. Aztán egyből a kádba, mert azt a sok homokot, ami a testükre tapadt máshogy nem lehetett volna letakarítani. A víz szép sárgás lett és a kád alján egy csomó homok volt.
Amúgy a pelust levettem a kicsikről és kisgatyóba játszottak, mindketten belepisiltek, de nem gond, még most voltak szinte először így. Oli viszont nagyon érdeklődik Kristóf és a pisilés iránt, mikor kint vagyunk és Kristóf meg pisilni, ő is követi és tolja le a nadrágját.

2010. július 14., szerda

A klinika lelki hatásai

A bent töltött 3 nap nagyon megviselt főleg engem, a fizikai fáradság, a nem alvás és a lelki dolgok, az én gyerekem szenvedése, a beteg gyerekek, mind borzasztó volt, minden nap eszembe jut.
És azt hiszem, hogy hálát kell adnom, hogy csak ennyivel megúsztuk és amúgy 3 egészséges gyerekünk van!!!! és ez a legfontosabb!!!!!
A szobánkba volt egy kisfiú, Létay Zalánnak hívják, kis huncut barna gyerkőc, 3 éves és jóindulatú agydaganata van és epilepsziás. 2 éves kora után bölcsibe járt, folyékonyan beszélt, szobatiszta volt, ügyes és eleven és jött a betegség. Ez a borzasztó!!!! Nagyon nehezen jár, alig beszél, pelenkás megint és már április óta bent vannak, mert nem tudnak mit csinálni vele, nem találják a gyógyszert, ami neki jó. Nagyon ritka a betegsége és nem is ígérik, hogy meg fog gyógyulni. Olyan rossz volt látni őt!!!! Az anyukája nagyon erős, nem semmi, hogy ilyen tartása van, pedig néha nem kapják meg azt a törődést, odafigyelést, amit kellene. És otthon van az 5 éves ovis nagylánya, akit alig lát.
Szóval megviselt nagyon a dolog, az egész, a hely, az ellátást, a beteg gyerekek, hogy nem vagyunk itthon, a gyerekeim és a férjem hiánya.

De túl vagyunk rajta !!! és remélem nem kell oda mennünk soha többé. Azóta még jobban odafigyelek a gyerekekre, de hiába, mert egy pillanat elég és már el is esett. Hétfőn este ültünk kint a padon, málnát ettünk, Zsombi mellettem ült és egy pillanat és már le is esett az ülőke és a háttámla között lecsúszott, de szerencsére nem lett semmi baja és én még a feje alá tudtam nyúlni, így nem koppant neki.

További "klinikai élmények"

Pénteken nem volt semmi vizsgálat, mert 24 óra után nézik meg a szem fenekét a gyerkőcnek. Ezért csak ott voltunk. Oli állandóan menni akart, hát persze, hogy ment volna, hiszen a szoba kicsi és semmi játék. Nagyon sokat sétáltunk a folyosón, ahol a falra állatok voltak festve, a szobánkba pedig a kis vakondról volt 4 kép. Az elsőn voltunk és azt sok lépcsőt egy nap nem is tudom, hogy hányszor megmásztuk, de Oli is, ment fel és le. Néha kérte, hogy vegyem fel. A földszinten volt a kávé automata, egy nap többször is mentünk kávézni. Tetszett neki, hogy bedobta a pénzt. A váróban voltak kis székek azokat tologatta, a padokra felmászott és le, ez volt a napi elfoglaltságunk. A parkban is sétáltunk, megnéztük a szökőkutat, ami először nem tetszett neki, távolról figyelte, aztán egyre közelebb és közelebb mentünk.
Kaját csak a gyerkőc kapott, szerencsére az ebéd ízlett neki, főtt krumpli, zöldbab főzi és natúr csirkemell volt, majdnem megette mindet. Délután nehezen, de sikerült elaludni az ágyban, olyan kis értelmes volt, elmagyaráztam, hogy a többi kisfiú is alszik az ágyikójában és megértette. Letette a kis fejét és próbált aludni. aludt is 1,5 órát.
Szombaton délelőtt elmentünk a szemészetre szemfenék vizsgálatra. Nagyon sírt, ordított. Hárman alig tudtuk lefogni szegénykémet, első nekifutásra nem is sikerült megnézni,mert annyira feszítette magát és rángatta a fejét, pedig "csak" belevilágítottak a szemébe, fájdalommentes volt a vizsgálat. Kimentünk a rendelőből, mondta, a doki, hogy várjunk, hátha megnyugszik és aztán könnyebb lesz. meg is nyugodott, sőt majdnem elaludt a kezemben, ezért szóltam, és megint be a rendelőbe, ahol már én lefeküdtem a vizsgálóra, OLi rám és úgy próbáltuk meg lefogni, sokadik próbálkozásra sikerült is, Oli pedig ordított, ahogy a torkán kifért és azt kiabálta vizet, vizet. Annyira sajnáltam szegényt!!!! Nem találtak semmit, visszamentünk a gyerekklinikára, és mondták, hogy oké, de akkor se mehetünk haza. Borzasztó volt!!! és várnunk kellett. Oli aztán el is aludt. Másnap délelőtt mondták, hogy mehetünk haza, készítik a zárót és kb. dél körül értünk haza. Már nagyon hiányoztak a fiúk. Zsombin semmi nem látszott, hogy örülne, hogy itthol vagyunk, rám nézett, jó és játszott tovább. Olit tovább figyelte, de semmi. Persze Oli megölelte, puszilta, ő egy kis érzelem bomba!!!!
Zsombinál este jött ki a dolog, mert bújt hozzám, meg ha elesett akkor én kellettem neki.
Kristófom nagyon örült, ő be is jött a kórházba, mikor jöttünk haza, őt leginkább a kórházi körülmények és Oli sebe érdekelte.

2010. július 13., kedd

Rémálom a klinikán

Csütörtök este bementünk a Gyermekklinikára, onnan elirányítottak röntgenre a Belklinikára. Oda mentünk, szerencsére nem kellett sokat várni, nagy nehezen megcsinálták a röntgent Oli fejéről, de 3 embernek kellett lefognia, hogy nem mozdítsa el a fejét a megadott helyről. Vissza a Gyermekklinikára, ott mondták, hogy nem tört el a koponyája, de bent kell maradni megfigyelésen 72 órát, esetleg 48-at. Fantasztikus!!!! Teljesen rosszul voltunk a gondolattól, de hát mit csináltunk volna, így biztonságban volt Oli, ha esetleg itthol történt volna vele valami azért mert nem maradtunk volna bent, akkor sose bocsátottuk volna meg magunknak.
Még jó, hogy készítettem be pár holmit (Olinak pizsit, pelust, vizet, poharat, pólót, törölközőt,) magamnak nem vittem semmit,mert reménykedtünk, hogy nem kell bent maradni. És ami még plusz volt, aznap jött meg és borzasztóan éreztem magam.
Szóval Zoli elindult haza, mi meg elfoglaltuk az ágyunkat, egy 4 ágyas szobában. (Kértünk volna fizetős szobát, de nem volt hely) Persze az anyukának nincsen ágy, van szék és ha mázlista vagy kiságymatrac, amit leteszel a földre és lehet aludni, ha tudsz.
Oli már nagyon álmos volt, a fürdést is kihagytuk, nem akart bemenni az ágyába (rácsos ágy, aminek az oldalát le lehet engedni), úgyhogy ültem a széken és fogtam az ölemben. Ő meg ide-oda mocorgott, végül úgy aludt el, hogy a mellkasa a térdemen volt, a fejét a karommal megtámasztottam a lábai pedig lelógtak, és így aludt a drágám. Aztán betettem az ágyba és aludt is reggelig.
Én is megpróbáltam pihenni, a széken próbáltam aludni, de nem ment, közben kaptam egy kicsi matracot, ami akkora, mint egy kis törölköző és csak arra jutottam, hogy megpróbálok azon aludni, mert a széken egyáltalán nem ment és nagyon kényelmetlen volt. A lábaim lelógtak a matracról, de próbálkoztam, sokszor felriadtam, mert Oli mocorgott, meg jöttek ellátni 1 kisfiút, szóval összességében kb. 1,5 órát ha aludtam.

2010. július 12., hétfő

Baleset a nappaliban

Júl. 8-án, csütörtök este történt egy kis baleset, Oli a nappaliban a lufival játszott és megbotlott, szerencsétlenségünkre úgy esett, hogy a kis fejét beverte a csempe lábazatában, annak is az élébe. A seb a fejet tetején volt és nagyon vérzett, Oli pedig nagyon sírt. Nagyon megijedtünk, mert még sosem történ ilyen én meg amúgy is rosszul vagyok a vértől, főleg ha a gyerekeim egyikéből folyik. Én aggódtam, hogy mi legyen menjünk-e az ügyeletre, össze kell-e varrni, mi legyen tanakodtunk. Gondoltam felhívom Marcsit a szomszédot, aki ápolónő a Kenézyben, megnézi, aztán majd lesz valami, de sajna nem volt itthon, azt javasolta nézessük meg.
Na kaptam magam meg Olit és elmentünk az ügyeletre, Oli (míg a rendelőben voltunk) ordított, nem sírt, hanem ORDÍTOTT! Azt mondta a dokinő, hogy nem mély a seb, varrni sem kell, lefertőtlenítik, és be kellene menni a Klinikára, mert ő nem lát bele a gyerek fejébe, hogy van-e belső sérülés v. vérzés, ott csinálnak majd röntgent, meg lehet benn is kell maradni megfigyelésen. Kérdezte, hogy meg tudjuk oldani, mondtam, hogy még 2 gyerek van otthon, és majd meglátjuk. Ő nagyon hajlott arra, hogy menjünk be, meg mondta, hogy ha nem akkor figyelni kell a gyereket, ha aluszékonnyá válik, hány, akkor azonnal mentőt kell hívni.
Hazamentem Zolinak elmondtam, hogy mi van, akkor mi legyen? Csak be kellene vinni Olit, és a másik 2? Hívtam Erzsike nénit, sokadik hívást vette fel, hogy el tudna-e jönni míg bevisszük Olit, igent mondott. Zoli érte ment. Mi pedig este 1/2 9-kor elindultunk a Klinikára.

2010. július 8., csütörtök

Esti palacsinta sütés 3 gyerekkel!!!!

Zoli mostanában már megint eljár dolgozni, én a boltban vagyok, Kristófot viszem reggel az oviba, a kicsik meg itthol vannak, néha anyu jön, néha Erzsike néni és vigyáz rájuk. Anyu tök rendes, hogy minden nap képes azért átjönni Csegéről, hogy így segítsen nekünk, pedig nekik is ott a bolt, meg a napi tennivalók.
Ez így volt tegnap is. Anyu zárás után hazament és meg leültem játszani egy kicsit a gyerekekkel. Zsombi mostanában teljesen be van zsongva, állandóan a mesét nézné a tv-ben, aminek nem örülök. Olyan szépen tudja mondani, hogy "dízel tíz" (A Thomason mesében egy vonat) és "pók, pók" (vizipók), közben pedig áll a tv előtt és mutogat, alig lehet leállítani. Nem tudom miért kattant rá ennyire, Kristóf nem is nagy tv néző, de Zsombi az csúcs!!!!!
Nagynehezen megnyugodtak a kedélyek, szépen játszottak, gondoltam megsütöm a palacsintát holnapra, persze mindhárman kijöttek a konyhába és ott sertepertéltek körülöttem. A vége az lett, hogy én álltam a tűzhely előtt, mellettem 3 szék, ők meg hárman ott álltak a széken, nézték, hogy mit csinálok és pakolásztak a mosogatóban meg a konyhaszekrényen. Persze azt is figyeltem, hogy le ne essenek, mert azért ide-oda mocorogtak. Le is főttem rendesen mire kisütöttem a palacsintát!! Azt hiszem nem csinálok ilyet gyakran, csak majd ha Zoli itthol lesz figyel a fiúkra.
Kristóf mióta járt a hittanos napközibe 1 hetet nem nagyon akar oviba menni, gondolom jobban tetszett neki, hogy délután itthol van. Azzal vigasztalom, hogy a tesói is mennek hamarosan bölcsibe, apa is dolgozik, én is, nekik meg az ovi és a bölcsi a dolgozó, ahová menniük kell.

2010. július 5., hétfő

Joghurt evés önállóan





A kicsik mostanában egyre többször kérik, hogy egyedül egyenek, persze már kanállak, mert kézzel szuperül megy. Szóval az uzsira szánt joghurtot próbálták kanalazni, elég ügyesen, ahhoz képest, hogy még csak kezdők. Kristóf már szépen eszik, de hát ő a nagy tesó!!!!

2010. június 30., szerda

Kis esti udvari játék





Tegnap késő délután kint voltak a fiúk, Zsombi persze egyből belepattant a traki pótkocsijába és hangos kiabálással követelte, hogy Kristóf pattanjon fel a trakira és indulás, úgyhogy Kristóf tekert, Zsombi pedig élvezte a "sétatrakizást".
Oli pedig a kis motorjával kotort utánuk, nagyon gyorsan tud menni vele és ahogy kanyarodik. Nagyon ügyes!!!

2010. június 29., kedd

Napi események

Tegnap végre előbújt a nap, amit már nagyon vártunk. Reggel én jöttem a boltba dolgozni, Zoli maradt a fiúkkal, (szokás szerint). 1/2 9 után jött a csapat, a kicsik maradtak velem, Zoli pedig elvitte Kristófot a hittanos napközis foglalkozásra, a templomhoz.
A kicsik persze pakoltak, nézték az állatokat a noteszeken, mappákon. Aztán beültettem őket a forgós székbe és úgy gurítottam őket, nagyon élvezték. Miután apa megjött még játszottak az udvaron, aztán bementek. Fontos, hogy 1/2 körül már ebédeljenek, mert ha később esznek, akkor már nagyon álmosak, főleg Zsombi és akkor alig esznek valamit. Tegnap nagyon jól ettek, (amúgy általában is jól esznek), nagyon szeretik a mama húslevesét!!!
Kristófért ebéd után ment Zoli, és ő is lefeküdt, kb. 1/2 körül.
Zárás után elmentem Lidl-be, vettem ásványvizet, kekszet meg ropit, hogy elvigye Kristóf a hittanos összejövetelre.
Este lángost sütöttem, amit a srácok nagy kedvence!! Ettek is belőle rendesen.
Az éjszaka jól telt, szerencsére nem kelt fel egyik gyerkőc sem.
Reggel Oli ébredt 6 körül, Zsombi és Kristóf pedig fél 7 után ébredt. Persze Olit alig tudtam lefoglalni, mert ő mindenáron fel akarta ébreszteni a tesóit.
Délelőtt kint voltak az udvaron és erre járt Erzsike néni, bejött a srácokhoz. Már több mint 2 hete nem volt nálunk, nem vigyázott a fiúkra. Zsombi teljesen be volt indulva, játszott vele, kacagott, Oli pedig a motorján ücsörgött, kissé morcisan. Neki nem volt kedve Erzsike nénizni.

2010. június 26., szombat

Kristófot elvitte apu Csegére tegnap. Nagyon szeret náluk lenni, majd vasárnap megyünk érte vagy ők jönnek, még nem tudjuk.
A kicsik Zolival vannak, sajnos az idő megint vacak, így annyi a kinti játéknak, pedig nagyon szeretnek kint lenni.
A múlt éjszaka Zsombi megint felébredt 1 körül és beállított a szobánkban, Oli pedig felsírt, lehet rosszat álmodott a drága. Zoli rohant megnézni Olit, én pedig visszakísértem Zsombit a szobájukba. Zoli ottmaradt velük, amíg el nem aludtak.
Reggel 6-kor már ébren voltak. Oli reggeli elfoglaltsága a szokásos volt: pakolgatja az állatait egyik helyről a másikra. Zsombi pedig már kora reggel: dízsel, dízsel...., azaz kapcsoljuk be a Thomasos mesét, amibe Dízel 10, a markolós vonat van. Képes végigülni az 50 perces mesét,csúcs!!!
Olit nem köti le annyira, ő állandóan jön-megy, kis fürge ürge!!!!